Oscar Peterson, Ray Charles, Wynton Marsalis, Illinois Jacquet, a Marciac-i zarándokút
HOT JAZZ BAND 40 - Bényei Tamás írása (10)
Oscar Peterson, Ray Charles, Wynton Marsalis, Illinois Jacquet, a Marciac-i zarándokút
Heléne Manfredi egy korzikai származású hölgy, aki anno egy párizsi jazzbőgőshöz ment feleségül, s lett segítője, később menedzser, fesztiválszervező. Olyanokkal dolgozott együtt, mint Johnny Griffin, Gerry Mulligan és Art Farmer. Ránk Roland Hippenmeyer jazz-szakíró hívta fel a figyelmét, és talán Fréjus-ben ott is volt 1995-ben, mikor a világ legnagyobb szabású New Orleans Jazz versenyét megnyertük. ’96-ban már érkezett is a meghívó faxon, augusztusban irány Marciac.
Marciac 1948 kilométerre és 20 órára van Budapesttől, egy kis falu Toulouse-tól 128 kilométerre a francia spanyol határ közelében, ahol a helységneveket már a francia mellett baszk és katalán nyelven is írják, s olyannyira közeli a hispán kultúra, hogy Marciac-nak bikaviadal arénája is van. A mesebeli tájon elterülő falucska középkori templomában az Esztergomból Győrön és Melken át Santa Maria Conpostela-ba vezető zarándokút is látható térképen. Az 1978-ban alapított New Orleans Jazz Fesztivál ma a Jazz In Marciac névre hallgat, Európában a nizzai után a második legrangosabb jazz-esemény, melynek két hete alatt átlagosan 250.000 látogatót fogad.
A Festival Off nevű program a napközben odaérkező közönségnek ad koncerteket. A számtalan színpadon profi francia és nemzetközi művészsereg szórakoztatta a platánfák árnyékában a nézőtéren és környékén iszogató, étkező hallgatóságot. Ezeken a színpadokon nap közben folyamatosan jazz szólt, néha a nagy sztárok is fel-felléptek itt. A Hot Jazz Band nagy népszerűségnek örvendett, a koncertjeink után kígyózó sorok álltak CD-inkre és aláírásunkra várva. Nem messze egy útszéli, hangulatos kis fogadóban volt a szállásunk, este a nyakbavaló belépőkkel ingyen látogathattuk a falu szélén felállított, 5000 főt befogadó sátorban a világsztárok koncertjeit. Itt láthattuk élőben Ray Charlest, Oscar Petersont, Illinois Jacquet-tet, Mc Coy Tinert, Dave Hollandot, Phil Woodsot, Dianne Reeves-et, Joshua Redmant, Roy Hargrove-ot, Wynton Marsalis-t. Egy alkalommal a nagyszínpadon is játszottunk.
1996-ban egy alkalommal megkértek, műsoron kívül menjünk el egy kis étterembe játszani, kiderült, hogy Illinois Jacket ebédelt ott és neki fújtuk. Feleségével könnyed táncot lejtettek az Out Of Nowhere-re. Úgy emlékszem talán egy évfordulót ünnepeltek… 2001-ben pedig arra kértek, hogy amikor a stáb elbontja a nagyszínpadot, egy tortát vágnak fel, és hangosítás nélkül adjunk 40 perces műsort. A zene befejeztével szóltak, hogy ne rakjuk el a hangszereket, mert ezen az eseményen Wynton Marsalis is meg szokott jelenni, és beszáll az ott játszó zenekarba. Wynton, nem hozott trombitát, elkérte az én 1926-os, Joe Muranyitól kapott Victor and Cohn-omat, és csodálatos, három oktávot bejáró játékával 20 percig élvezte zenekarom társaságát. Ő maga kért még számokat, lelkesedése nem tűnt protokollárisnak, jómagam bendzsón kísértem.
A La Dépeche újságban ezt írták rólunk: „Philippe Urraca Gers-i cukrász az utolsó nugátokat cukormázzal és egyéb krémmel rögzítette. Mindenki kapott egy kis ínyenc (zenei sic.) csokit, a magyar Hot Jazz Band adott műsort. Ekkor került rá a cseresznye: Wynton Marsalis akit a Jazz in Marciac mosolyogva fogadott.(…) A trombitást nem kellett kérlelni egy kis műsorra a magyarokkal a JIM önkénteseinek.” Utána beszélgettünk, Wynton elmondta, hogy nem nagyon kedveli a szving zenét és szívesen meghallgatta volna játékomat, mert a fesztivál igazgató ódákat zengett rólam. Ekkor adott autogramot a műsorfüzetbe, én pedig megajándékoztam egy Hot Jazz Band Plays Hungarian és egy Hot Jazz Band plays Gershwin CD-vel, melyen ötletemre Bóbis Laci kétszeres sztepptánc világbajnok barátom szteppel is. Nem maradhatott ez nyomtalan, mert pár év múlva a TV-ben láttam egy koncertjét, ahol sztepptáncossal adott műsort. Nem tudni, minden esetre óriási élmény és megtiszteltetés volt vele egy levegőt szívni. Más az, amikor egy-egy ilyen sztár elvetődik hozzánk, és más az, amikor ezek a jazzikonok egymásnak adják a tribünt a miattuk odasereglett közönségnek. Hatalmas élmény ezt látni, részese lenni és elmerülni ebben a forgatagban… Marciac-ban 1996-ban, ’97-ben és 2001-ben is bemutatkozhattunk.
az Atout Jazz (Jazz Ászok), Heléne Manfredi mendzserirodájának prospektusa
Heléne Manfredi és titkárnője a Hot Jazz Band-del, Marciac 1996
Jazz In Marciac, a Festival Off színpadán a Hot Jazz Band, Marciac 1996
A La Dépeche címoldalán a Hot Jazz Band, belül Wynton Marsalis, Marciac 1997
Wynton Marsalis és a Hot Jazz Band, Marciac 2001
A Hot Jazz Band és Wynton Marsalis jáékát említő La Dépeche cikk 2001. augusztus 16-i szám
Wynton Marsalis és Bényei Tamás, Marciac 2001
A Wynton Marsalis autogramját tartalmazó műsorfüzet, Marciac 2001
A Jazz In Marciac műsorfüzetének címoldala 1996