Egy kis élménybeszámolót szeretnénk Önökkel közölni a Hot Jazz Band jubileumi koncertjéről, hogy akik lemaradtak láthassák, és mi, akik ott voltunk újból átélhessük a felemelő pillanatokat. Engedjék meg, hogy ezúttal jómagam, Bényei Tamás, első szám, egyes személyben tegyem ezt meg.
Egy zenekar 35+2 évének ünnepe sosem lehet rövid, ez talán az egyetlen, ami ilyenkor nehézség lehet, de talán bocsánatos is. Koncertünk célja volt, hogy mind azon formációkat is bemutassuk, melyeket mi magunk hoztunk létre zenekarunk működése mellett, de főként azzal szimbiózisban. A zenésznek, aki bezárkózik egy zenekarba, ritka alkalom a nagyszerű kollégákkal való találkozás és örömzene, ami egy jazz-zenész számára létszükséglet. Ez is oka, hogy ezek a formációk megszülettek, „ha a hegy nem megy Mohamedhez…” Hisz’ tudják! Ezzel egy valódi gála, egy rögtönzött mini-fesztivál kerekedett azon a szép augusztusi estén.
A műsort a Hot Jazz Band kezdte az „Amerika dal”-lal, saját szerzeményemmel, ami a Sacramento-i időkben született, s melynek szövege egy szép hölgyhöz, a zenénkhez, és akár a hazánkhoz való hűség viszonylatában is érthető. Értse mindenki a neki tetsző módon. Mivel három szólamban is énekeljük, a dixieland hangzás mellett ez a szín is megcsillanhatott.
(A fotókat Posztós János készítette)
Az első Hot Jazz Band-en kívüli formáció lépett ezután színpadra, a magyar dixieland-élet doyenjei, következtek. Nagy Iván (79 – Benkó Dixieland), Molnár Gyula (78 – Molnár Dixieland), Apáti János (84 – Apáti Dixieland), Weszely János (Budapest Ragtime Band), Juhász Zoltán (Hot Jazz Band) és jómagam. Ezt a zenekart 1995-ben alapítottam Hungarian All Stars néven, egy merész elgondolással, a nagy rivális bandák számomra legautentikusabban játszó, legendás alakjaiból hívtam életre ezt az elit-válogatottat. Akkor a dobokat jóbarátunk, példaképünk, a Covid-ban elhunyt, fejelthetetlen Papa Fleigh szólaltatta meg. A hazai jazztörténet nagy pillanatának gondolom, ha ez a csapat megszólal, és nem túlzok. Reméljük, még sokáig élvezhetjük nagyszerű elődeink játékát ily módon is.
Ez után a Hot Jazz Band emblematikus dalai következtek, „Az én babám egy fekete nő”, és az általunk újra felfedezett és népszerűvé tett, „A bankban nincsen betétem”, melyet Bényei Tibor tubás, egykori Hot Jazz Band-tag segítségével tehettünk még korhűbbé, s melyben rendhagyó módon, dob helyett mosódeszkával adtuk a ritmust.
Az est sztárvendége, Illényi Katica, Liszt-díjas előadóművész lépett eztán színpadra. Katicát immár több mint két évtizede ismerem, ismerjük. Épp oly üde, épp oly elragadó jelenség, mint amikor először fellépett velünk. Muzikalitása mindig magával ragad, és szívbe markoló, amit nagyon-nagyon kevesen tudnak csak, mert mindez nem tanulható. Katica sokoldalú, rendkívül profi zenész, aki a klasszikus zenei végzettsége mellett kitűnően játszik jazzt, ezt hallhattuk a „Honeysuckle Rose”-ban és a „Sweet Georia Brown”-ban. Gyönyörű autentikus énekét is megcsodálhattuk a „Ne vegye szívére” című Fényes Szabolcs dalban. Illényi Katicának gyakorlatilag nincs párja a magyar zenei szcénán, már csak ezért a három dalért is érdemes volt ott lenni.
Ezek után Bóbis László kétszeres sztepptánc világbajnok, koreográfus lépett a színre oldalán Csömör Marcellel, akik a „Crazy Rhythm”, azaz „Őrült ritmus” című számra pazar sztepp-bemutatót tartottak. Bóbis Lacit 1993-ban ismertem meg, akkor már megnyerte első világbajnokságát. Mindig is tervem volt, hogy a jazz-korszak zenéjét a maga komplexitásában mutassam be, és ennek szerves része volt a tánc. A sztepp-tánc különösképp, hisz majdnem, mint ritmushangszert, ez a zene szülte oly sok más mellett. Sok szép pillanat fűződik Laciékhoz, több lemezünkön is szteppel, énekel is. A nézőtér valósággal felrobbant, amint véget ért a szám. Ez után acapella láthattunk egy koreográfiát a nagyszerű táncos duótól. Nem csoda hát, ha terveink vannak még velük.
A hazai jazz történetében az első zenekar lehetünk, akik gyermekeknek készítettek lemezt. Volt szerencsém grafikusként az anyag illusztrálására is, a pandémia idején készültünk el az anyaggal. Ebből következett két szám, a címadó dal, az „Egy kis malac”, és Márkus Alfréd nagyszerű opusa, a „YoYo”, melyet négyszólamú, barbershop énekünk tarkított.
Az első felvonás zárásaként banjo-blokk következett, elsőként a „Tudom, hogy van neki” c. Fényes Szabolcs opus, ahol nem maradhatott el a közös éneklés, a már jól ismert férfi-női kórus válaszolgatása sem. Csodálatos volt az 1400 fős közönséget énekelni hallani. Ebben a dalban Bényei Tibor ismét feltűnt tubájával és egy látványos szólóval örvendeztette meg a nagyérdeműt.
Végül színpadra lépett a Hungarian Banjo Kings, Európa egyetlen bendzsózenekara, név szerint Gáspár Pál, Hegedűs Csaba, Szabó Lóránt, Korb Attila, Galbács István és jómagam. A zenekar gyakorlatilag a Hot Jazz Band megalakulásával egyidős, mert a bendzsót tekintettem először fő hangszernek, később, trombitássá avanzsálásommal egyidőben lett színfoltja műsorainknak. A banjo a jazz-korszak autentikus hangszere, Amerikában hatalmas kultusznak örvend, eleinte kísérő hangszerként jelent meg, ám az elmúlt 100 évben szólóhangszerré fejlődött. Hazánkban talán tíz kolléga játszik jazz-bendzsón, s ezek közt – bátran mondhatom – nemzetközi mércével mérhető virtuózok is akadnak, erről a MűPa közönsége személyesen is meggyőződhetett. Minden bendzsósok slágere az „Alabama Jubelee” után a „Fekete Péter” című jól ismert Eisemann Mihály számmal búcsúzott az első félidő.
A koncert második részének kezdetén együttesünk klarinétosa, Fodor László kapott főszerepet. A Leslie Fodor Swing Unit pár éve alakult Benny Goodman, a swing stílus megteremtője tiszteletére. A zenekar tagjai Nagy Iván, Korb Attila, Szabó Lóránt, Juhász Zoltán, Galbács István, Fodor László és nem utolsó sorban a Kossuth-díjas Amadinda ütősegyüttes tagja, Holló Aurél, aki, mint Illényi Katica, klasszikus zenei végzettsége mellett világszínvonalú jazz-játékos is. Egy Goodman klasszikus mellett eljátszották Fodor László „Trixi Fixi” című szerzeményét, majd a „Blues My Naughty Sweetie” c. számban csatlakozott a formációhoz klarinéton Dennert Árpád és Mátrai Zoltán. Egy hatalmas klarinét-tűzijátéknak lehettünk tanúi, melynek hangszerelését a zseniális Korb Attila követte el.
A Hot Jazz Band nem csak sztepp-produkciókban gondolkodott. Nem véletlen hát, hogy az egyre népszerűbb Lindy Hop tánc meghonosítóival is azonnal kapcsolatba kerültünk. Mátrai Zoltán szaxofonossal egy héttagú formációt hoztunk létre Hot Jazz Band Swinging Seven néven. A magyarországi szvingtánc-kultúra elterjesztésében egy ember vitézkedett a kilencvenes évek elején, Janicsek Gábor, aki Lindy Hop világbajnokságot is nyert külföldön. Partnerével P. Tóth Beátával a „Hit That Jive Jack” című opusra tartottak Lindy-bemutatót, majd a formáció a legendás Count Basie-féle „One O’ Clock Jump”-pal búcsúzott.
A műsor záró szakaszában az általam 2014-ben létre hozott Bényei Tamás és a Gramophonia Hot Jazz Orchestra következett. A Hot Jazz Band tagjai mellett Szalóky Béla, Korb Attila, Dennert Árpád, Mátrai Zoltán és Nagy Iván (zongora), négy számban dobon Cseh Balázs lépett színpadra. Zenekarunk pályafutásának egyik legbecsesebb része, hogy amikor a hazai klasszikus zenei élet rangos formációi kis könnyűzenei kiruccanást tesznek, előszeretettel veszik fel a kapcsolatot velünk. Ennél nagyobb elismerést keveset tudok mondani. Így történt ez a Solti Kamarazenekar esetében is, amikor Ispán Franciska zenei igazgató kedves figyelmességének köszönhetően a csodás 15 tagú együttes csatlakozásával műsorunkra feltette a koronát. Az, hogy tagjaik a Budapesti Fesztiválzenekarból, a Nemzeti Filharmonikusok tagjaiból állnak, azt hiszem, mindent elárul. A Trejer István koncertmester vezetésével megszólaló együttes csodás összhangot teremtett, a Gramophoniával együtt életre keltve a korabeli filmek, színházak eredeti, nagyzenekari hangzását. Egy új nagy sláger is felcsendült ebben a részben, együttesünk harsonása, Kovács Tamás hangszerelte és énekelte el a „Holdvilágos éjszakán” című Eisemann szerzeményt.
A legvégén nem maradt el természetesen a közös éneklés, hiszen ilyen csodálatos koncertteremben, ilyen pazar hangszereléssel és zenei arzenállal, ilyen nagy létszámú „kórussal”, igazi ritkaság a megszólalás. Tehát jött az „Odavagyok magáért”, majd a „Szerelemhez nem kell szépség”, a „Tedd ide, tedd oda”, és természetesen a ráadás számok a „Mézga Család” és nem utolsó sorban estünk címadó dala, a „Haccacáré”, szintén együtt énekelve.
Ezúton is külön köszönet a Művészetek Palotája menedzsmentjének, a Jazztime Fesztiválnak, hogy befogadta, vendégül látta a Hot Jazz Band-et és nagyszerű zenész vendégeit. Köszönet az Emberi Erőforrások Minisztériumának a próbákhoz nyújtott támogatásért. Nem utolsó sorban pedig Önöknek, Kedves Hot Jazz Band Rajongók, hogy eljöttek. 37 év nagy idő, úgy elsuhant, hogy az ember észre sem vette. Még szívünkben az ifjonti hévvel állunk önök elé, remélve megtisztelő figyelmüket, s igyekszünk ennek a figyelemnek egész munkásságunkkal megfelelni. Zárásként nem szeretnék megfeledkezni azokról, akik a kezdetekben, vagy akár nehezebb időkben mellettünk álltak, meghívásokkal tiszteltek meg, segítettek, amivel csak tudtak, első lemezeinkhez adtak anyagi támogatást. A lista nem lesz teljes, hisz 37 év nagyon nehezen fejben tartható, de mégis megkísérlem.
A koncert előkészületeit, próbáit támogatta az
Köszönet nekik:
Götz Bachmann - Németország
Balázs Árpád
Balogh Tibor
Judy Borcher - USA
Csongrády Viktor - USA
Dezső János
Dr. Filiszár Tibor - Siófok
Dr. Freund Tamás
Faludi András
Fazekas Csaba - Hajdúszoboszló
Futó Péter és Szántó Zsuzsa
Gáspár Monika
Gyürk András
Hambuch Gerda
Hegyes Zoltán
Hompot Szilárd - Erdély
Hrisztu Zoltán – Fat Mo’s
Juhász Előd
Karacs Ferenc
Kersztúri Barbara
Kibédi Zoltán – Erdély
Konkoly Család
Kovács László Liszt-díjas karmester
Kurutz Márton
Lengyel Gyuri, Georges
Lőrinczy György
Lukács László - Erdély
Lukácsházi Győző †
Heléne Manfredi - Franciaország
Marton Imre - Parola Vendéglő
Marton Tamás – John Bull Pub
Mazel Tov Csapata
Dr. Molnár Gyula (Molnár Dixie)
Joe Muranyi †
Nemlaha György
Nemzeti Örökség Minisztériuma
NKA
Oláh Ferenc - Kábelcon
Pályi István †
Papa Fleigh †
Podlovics Péter
Polgár család
Pröhle Gergely
Rost Andrea
Sári Margit és Prosits Péter
Sárfalvi Judit
Sashegyi Zsófi
Schuch Család
Siófok Város Önkormányzata
Stark Zoltán
Szalai András – Sárospatak
Szentmártoni Lívia
Székely Tibor
id. és ifjabb Takács Zoltán - TZ-team
Tóth Csaba - Salgótarján
Dr. Tihanyi István
Vitézy László
Veisz Gábor
Völgyi Lajos - Siófok
Dr. Zsirka Klein Attila
Dr. Bencz László
